Ferihegy Európa leggyorsabban bővülő repülőtere - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Michelin Guide kedd esti budapesti díjátadóján, ahol arról is beszélt, hogy
Három százalék feletti, négy százalék körüli - az erősödő belső fogyasztáson alapuló - jövő évi GDP-növekedés eléréséről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott meghallgatáson. A minisztert a költségvetési bizottságban is meghallgatták a képviselők. Itt az NGM-et és a PM-et egyesítő leendő gazdasági csúcsminisztérium kapcsán megjegyezte: egyensúlyt kell teremteni a növekedés és a költségvetés szempontjai között: "nincs sem növekedési, sem fiskális dominancia". A meghallgatásokat élőben követtük.
A hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válniuk - többek között erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amikor hivatalában fogadta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetőit, Eppel János elnököt és Perlusz László főtitkárt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón ismertette, hogy a kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra, a lakásépítési program jövő márciusban indul. A miniszter beszélt még Varga Mihály kinevezéséről, a csúcsminisztériumról és a forintról is.
A kormány célja, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) aktivitása éves szinten elérje az 1 milliárd eurót Magyarországon - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A katánál az áfamentesség növelése erősen megfontolandó – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca és az október végétől új vezetésű Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti együttműködési megállapodás aláírásán. Az eseményen Nagy Márton elmondta azt is, hogy holnap kerül bejelentésre a Demján Sándor Program tőkeprogramja, illetve a program kilencedik eleme a mikrovállalkozások áramárainak csökkentésére irányul majd.
Már meghallgaható a Portfolio Checklist november 29-i adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel bejelentette: Varga Mihályt jelöli a Magyar Nemzeri Bank elnökének Matolcsy György helyére, akinek a mandátuma 2025 márciusában jár le. A jelenleg pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Vargának nem lesz könnyű dolga az MNB élén, hiszen a nehéz gazdasági helyzet mellett a jegybanki függetlenséget is őriznie kell, a kormányzati oldalon ugyanis már alakul egy új gazdasági csúcsminisztérium, melyet Nagy Márton vezet majd. A Checklist első részében Varga kinevezéséről Virovácz Pétert, ez ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Hornyák József, a Portfolio makroelemzője volt a vendégünk, aki a lassan romló munkaerőpiaci helyezetről beszélt podcastünknek.
Orbán Viktor kormányfő e heti, péntek reggeli rádióinterjújában a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy Magyarország következő jegybankelnökének Varga Mihályt jelöli. A kabinet emellett örül a hároméves bérmegállapodásnak, de ehhez a vállalkozások hatékonyság- és termelékenységjavítása is szükséges, amihez segítséget adnak. A kormány várakozásai szerint jövőre már békekötés lehet Ukrajnában, a költségvetést pedig ehhez igazították.
A 12 évvel ezelőtt tapasztalt módon készül bejelenteni Orbán Viktor az egyik legfontosabb személycserét, igaz most lényegesen korábban. A miniszterelnök ugyanis az ígéretek szerint a szokásos péntek reggeli közrádiós interjújában rántja le a leplet arról, hogy kit javasol a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára. Tizenkét évvel ezelőtt, 2013-ban pár nappal a hivatalba lépése előtt dőlt el a személyi kérdés, 2019-ben pedig egy hónappal a mandátum lejárta előtt jelentette be a miniszterelnök. Az biztos, hogy Matolcsy György nem hosszabbít a jegybank élén, de az eddigi jelzések alapján érdemes összefoglalni mit tudunk a fontos személycserékről.
A jövő évben valódi lépéseket kell tenni a versenyképesség javítása érdekében, amihez a magyar uniós elnökség fontos eredményének számító új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása járulhat hozzá - jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Átfogó értékelést adott a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és annak kilátásairól Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének keddi konferenciáján tartott előadást. Meglátása szerint a szigorú fiskális szabályokhoz való ragaszkodás Európát szét fogja feszíteni. Előadása fordulópontot jelenthet a hazai gyógyszeripar kormányzati megítélése szempontjából: míg két évvel ezelőtt december 23-án kellemetlen karácsonyi meglepetésben volt része az ágazatnak, mostanra az újonnan alkalmazott gyógyszeripari különadók kivezetése van napirenden és a jelek szerint a kormány már a gyakorlatban is kezd stratégiai partnerként tekinteni a szektorra.
2024-ben egy nem várt gazdasági esemény következett be, a német gazdaság válsága, ami maga alá tepert bennünket - értékelte az aktuális gazdasági kilátásokat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a HírTV-nek adott interjújában. Annak a reményének adott hangot, hogy 6,5%-ról lefelé tudnak majd elmozdulni az alapkamatban idehaza. Sokat beszélt a tárcavezető a hamarosan felálló új csúcsminisztériumról, valamint a jövő tavasszal esedékes MNB-elnökváltásról.
A zöld és digitális gazdasági átálláshoz átmenetileg lazább fiskális szabályokra van szükség címmel tartott előadást kedd reggel Nagy Márton az EU KKV-közgyűlésén (SME Assembly). A nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Unió versenyképességi hátránya az Egyesült Államokkal, valamint Kínával szemben arra vezethető vissza, hogy az EU versenytársai sokkal több nemzeti forrást mozgatnak meg és költenek a gazdaságuk fejlesztésére, például kutatás-fejlesztési célokra. Arra mutatott rá, hogy ha Európában meggyengül az ipar, a feldolgozóipar, és nem fejlődik az európai autóipar, akkor ne is várjunk versenyképesség-javulást. Európa nem mondhat le vezető szerepéről ezen a területen. Amellett érvelt, hogy Németországnak kellene az élére állnia annak az új gazdasági megközelítésnek, amely lazább költségvetési szabályokat enged meg a tagállamoknak.
2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.
Noha még nem volt hivatalos bejelentés az új jegybankelnök személyéről, Gulyás Gergely mai szavaiból egyértelműnek tűnik, hogy Varga Mihály lesz az utód. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint aligha várható majd gyors monetáris lazítás – írja a Bloomberg.
A Budapesten megrendezett Európai Turizmus Fórum alkalmából az Airbnb nyílt levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. A miniszter október közepén a Portfolio konferenciáján jelentette be, hogy a kormány két évig nem ad ki engedélyt Budapesten új Airbnb-re. A platform most azt szorgalmazza, hogy a kormány és a helyi önkormányzatok ismerjék el az otthonmegosztás gazdasági előnyeit helyi és nemzeti szinten egyaránt, és biztosítsák, hogy a magyar házigazdák továbbra is megoszthassák otthonaikat.
Intenzív szakaszában van a háború.
Cáfolták az állításokat.
Régóta Németországban élt.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
